Robogunk a szünetben

Üdv Mindenkinek! :)

Nos, ím elkezdődött, amire több ezer diák várt: a téli szünet.

Ennyi sürgés-forgás, rohangálás, majré után nagyon jól esik ismét délidőben felkelni. ^^ Addig mulatni az időt az ágyban, ameddig jól esik. És csak aludni, meg lustálkodni, meg aludni, facebookozni vagy éppen néha a barátokkal találkozni. :)

Ez a kép pont ideális: hó is van, alvás is van, na meg jegesmackók :)

Na igen. Mint már írtam, volt ajándékozás osztályszinten. A kémiatanárom húzott engem és igen találó ajándékot kaptam. :) Köszönöm szépen neki!

Holnap karácsony. 

Kissé furcsa így belegondolni. Lázas készülődés, sütés, főzés, sok hami, ajándékok, bla-bla-bla... Kíváncsi leszek, milyen lesz az idei. :) 

Karácsooooony :)

Nos, ezúton is kívánok mindenkinek Kellemes ünnepeket és Áldott karácsonyt!

Pacsi: Vikcsike^^

Sweet 17 :) ^^

Üdv Mindenkinek! :)

Nos, ím megtörtént, amire 365 napot kellett várnom az utolsó ilyen alkalom után: egy évvel megint vénebb lettem. :) Hát hiába, csak úgy szaladnak az évek. Kissé fura 17-nek lenni, már csak 365 napom van a gyerekkoromból. Illetve eggyel kevesebb, mert már 20.-a van. De ez mellékes. ^^

Rengetegen írtak facebookon is, meg sokan mondták szóban is, hogy "Boldog szülinapot!" aminek persze nagyon örültem. De ami legjobban esett, hogy 9 év könyörgés után anya túrótortát adott nekem szülinapomra, amit ő készített. :) És be kell vallanom: első próbálkozáshoz képest nagyon finom lett!

Naaaaaagyon fini volt^^

Sok szép ajándékot kaptam, legyen az egy tábla csoki, vagy egy karkötős kulcstartó paripa (köszönöm Taichou ^^). És végre van elég pénzem most arra is, hogy vehessek egy szövetkabátot!!! :) *-* 

Mindig is akartam venni egyet, mert puha, szép, meleg, puha és mert egyszerűen KELL.!!!!! *-* És én olyan vagyok, hogy ha valami KELL (még véletlenül sem kis betű :D), akkor az KELL. Kész, pont, vége, ennyi, di end. Egyszerű magyar mondattal: ami nekem KELL-szinten van, azt én megszerzem. :) 

És még valami, ami eszembe jutott, ha már ajándékok. Holnap lesz ajándékozás (illetve ma, de mellékes ^^). És persze vagyok olyan "szerencsés", hogy kihúzom a tagozatvezetőnket. Fantasztikus. Tavaly ő húzott engem, tavaly előtt meg kimaradt a húzásból, ezért felvállaltam, hogy megajándékozom. De hát nem baj, remélem azért örülni fog az ajándékomnak. 

Viszont eléggé kíváncsi vagyok, hogy engem ki húzott. :) Szeretek ajándékot kapni, olyan jó érzés. :) 

Nos, de az időre tekintettel léve megyek is, hisz azért még holnap iskola meg még kóruspróbák aztán este karácsonyi koncert is lesz.. :) Szóval az egész napom fárasztó lesz és nem tudom, hogy mikor és mivel jövök haza. :) 

Így hát további szép estét mindenkinek! :)

Pacsi: Vikcsike^^

Semmi nem jön össze :/

Üdv Mindenkinek!

Hát, most nem valami vidám poszt következik. Előre is bocsi az ömlengésért, de úgy érzem, itt az ideje, hogy kiírjam a búbánatom. 

Ami a hetemet illeti: mostani meglátásomból megítélve viszonylag rossz volt. Hétfőn eláztam, habár kaptam ajándékot, aminek örültem. Kedden rosszul lettem, szerdától meg náthás vagyok. A kis találkozás nem jött össze a barátaimmal, ami mondjuk így a 3. ilyen hétvége után kissé rosszul esik. De a legrosszabb az az, hogy ők most elmennek bulizni, én viszont itthon úszok a taknyomban EGYEDÜL. 

Mint minden ember, én is társas lény vagyok. Tehát fájó, hogy nem lehetek a barátaimmal és ezt ők örömtelien közlik. Illetve elnézést a többes számért, csak az egyik tag közli, a másik már nem először a szokásához híven egy kukkot nem szól. Semmit sem. ( ilyenkor azt hiszem értelmét veszti a Don't worry, be happy.)

Így hát maradt a viszonylag rossz mondat: majd legközelebb.

De mikor? Na ez az, amit senki nem tud. Pedig nem tudom, mi rosszat tettem, amiért ezt kapom. Én úgy emlékszem, hogy semmi olyat nem csináltam, amivel ezt érdemlem. :( Sőt, mindig boldogan várom, hogy találkozhassak a már megemlített barátokkal, de mindig csalódnom kell mostanában, mert lemondják, nincs idejük, aztán hopp, hirtelen lesz...

Nos, hát úgy tűnik viszont ismét lesz egy ilyen hétvégém. De sebaj, hiába van a f*sságnak is határa, nekem egy jó kis útlevelet dobott a Sors úgy tűnik.

Viszont mára ennyi legyen is elég. További szép napot!

Pacsi: Vikcsike

Pótoljunk! :)

Üdv Mindenkinek! :)

Na hát nem pont így terveztem a postolgatást, gondoltam, hogy a hétvégén még írok ide valamicskét. De elmaradt. Viszont legalább most van mit mesélnem. :) Kezdjük  is! :))

Hát a múlt hetem nem volt valami fényes. Fizikából írtunk témazárót, amit én ötösre szerettem volna megírni, de természetesen elbasztam és időm se volt rá. :/ De hát majd akkor próbálkozom még egy javítóval. Amúgy magára a hétre annyira nem emlékszem, kivéve a hétvége második felét. 

Hát igen. Meg volt beszélve egy biliárd, ami elmaradt. Ezzel nem volt semmi bajom, természetes, hogy az embernek ilyen meg olyan dolga támad és hiába próbál megoldást találni, hogy minden beleférjen az idejébe, de nem jön össze. Viszont ami a problémát okozta az én szememben az a következő volt: mindenki tudott mindenféle infót, ami neki éppen kellett, csak egyedül én nem. Nem hisztizni akarok, nem vagyok olyan. De szerény véleményem szerint megérdemeltem volna azt, hogy legalább ír az illetékes, hogy bocsika, tegnap meg még ma sem tudtam, hogy ez így lesz, de lemondanám a mai programot, mert bla-bla.... És igazából ez szomorított el, semmi más. A megértés legnagyobb erejét tette belém a jó Isten, igazán nagy szívvel hallgatom meg mindenkinek a búját-bánatát, még akkor is, ha nekem is van valami bajom. De ez már nekem kicsit sok volt... Most lehet, hogy azt gondolja az illető, hogy én csak "bedurciztam" vagy csak hisztiztem emiatt, de én úgy gondolom, hogy ha más megkapja az információt, akkor én is igazán megkaphatnám. De szent a béke meg a béka is (tehát ne tapossátok a békákat!!!! :D)

Béka, béka brekk-brekk! :D

Ja és igen. Mint már meséltem, egyszer hirtelen kiejtettem a "Mit gondolsz rólam?" hangzású és írású kérdést. Nos, mivel épp ezen a biliárdon kaptam volna választ illetve kielégítést a kérdésemre, így ezt nem kaptam meg. Tehát az eddigi eredmény: Sors vs. Én  1-0 (Sors javára).

Így marad a türelem és a várakozás.

Ami a kémiát illeti (csak így röviden): írtam egy javító dolgozatot, amivel véleményem szerint nem sokat javítottam, de legalább megpróbáltam. Habár ez nem elég a ketteshez. De én megpróbáltam. :D Tehát majd meglátjuk mi lesz belőle. :)

Na de búcsúzom is kicsit. További szép estét/napot Nektek!

Pacsi: Vikcsike^^

Egy nehéz napfényes nappal

Üdv Mindenkinek, ismét jelentkezem! :)

Sajnos az ég ismét egy jól induló, habár nehézkes nappal áldott meg. A reggelem csodás volt, szinte filmbe illő. :) Mikor elindultam, tiszta volt az ég és látni lehetett a csillagokat. A kedvenc útitársaim, szeretem nézegetni a csillagokat. Ahogy térültem, fordultam a vonatállomás felé, megtaláltam az égbolton a szépen ragyogó Marsot. Már ennek is nagyon megörültem, hisz mégiscsak jó érzéssel tölt el, hogy tudom a nevét annak, amit nézek épp. :) De amikor egy csodálatos meteor elsuhant felette, hát az maga volt a fantasztikum! :) ^^ Persze a kezeim azonnal kívánságra ugrottak és el is hangzott a bűvös mondat: "Azt kívánom hogy,...."  (nem fogom leírni, mert nem teljesül :P) Hát így kezdődött az én napom. 

Viszont amilyen jól kezdődött, olyan csúnyán folytatódott. A kémia ismét kedvem szegte. Pedig biz' Isten én tanulok! De hát ha több kell, akkor többet adok, ezt most már elhatároztam. Félévig durva reformokat kívánok bevezetni, remélem sikerül is betartanom...

A jó pap is holtig tanul............

Így hát ezentúl keményen asztalhoz szegezem magam és csak akkor állok fel, ha tanultam egy keveset...

Angolon dogát írtunk... Illetve helyesbítenék: lottóztunk... Kaptunk egy kész tipp-mix-et és azt töltögettük, majd kiderül, hogy hány találatos. :D

A matek valami undorító volt. Olyanok pofáztak be, akiknek pont nem kellett volna. Mégis mit képzelnek ezek? :@ Magyarázok valamit padtársamnak a matekkal kapcsolatban, erre lecsitítanak és beszólnak, hogy miért vagyok ekkora paraszt... De persze amikor rájuk van szólva, mert semmit nem lehet érteni, akkor még ők vannak felháborodva. Na de csak lássuk meg, hogy beszélgetnek órán..... -.-"

Ennek fényében az irodalom és az ének már valami ritka rossz volt. Mondjuk kissé meglepett, hogy nem ezen a héten lesz az iskolai helyesírási verseny, hanem majd valamikor máskor. Mert igen, fogok indulni. :) Egész jónak tartom rá a helyesírásomat, még ha meg is esnek kisebb elgépelések... Remélem szerencsém lesz.

Viszont ének után megtaláltam a tökéletes megoldást a bosszúm és a dühöm enyhítésére, a nyugalom megtalálására: elmentem sétálni. :)

Gyönyörű őszi nap volt ma, csodálatos napsütéssel (basszus, az időjárásnak jobban tudok örülni, mint másnak, mert legalább most megvigasztalt). Mivel elég erősen napfényfüggő vagyok, nagyon jól esett a borús hangulatomra a ragyogás. ^^ Mámorító volt, ahogy a fény végre az arcomon játszik.

Persze ami közben nem maradhatott el: a zongoradarabok.... Egész végig azokat a darabokat hallgattam, amik közül pár a zenelejátszóban is megtalálható. :)

Aztán végül fizikaszakkör. :) 

Szeretek járni, annyira megnyugtat, hogy nincs ordibálás meg hogy normálisan el van magyarázva minden. És még hasznos is. Persze azért ott is megtiltottam azonnali hatállyal a függöny behúzását, hogy a napfény utolsó cseppjeit is élvezhessem tanulás közben. ^^ *-*

Na de legyen elég ennyi mára, most odaülök és tanulok kicsit, aztán pihenek, meg itatok meg tanulok. :)

További szép estét mindenkinek!

Pacsi: Vikcsike^^

Hétvége van

Üdv Mindenkinek! :)

"Háááleluujjaaaa!" - zengjék a hétvégét dicsőítő angyalok éneke! Végre eljött a hétvége, s habár lassan vége is lesz, tekintve, hogy vasárnap van, mégis jól esett a pihenés. Valljuk be, azért társaságban jobban esett volna. Előre szólok: ez a bejegyzés kissé 'bensőségesebb' lesz, mint társai. Kissé más szempontból kívánom boncolgatni napjaim múlását, az idő repülését. De nem kell megijedni, nem fog fájni. 

Azért hogy egy kis átlag jellemzés legyen benne: pénteken jó és rossz napom volt egyben. Elkéstem a suliból, mert elaludtam, már lassan nem csodálkozom, hanem  én is szörnyülködöm. De a határozás azon nyomban megszületett: az ébresztőórák armadáját meg kell erősíteni. Hiába szeretjük egymást az ágyammal, ez így nem mehet tovább... :) 

Aztán ahogy telt a nap, úgy javultak viszonylag a dolgok, még ha apránként is. Azért kissé meglepett, hogy fizikából kaptam (kapaszkodjatok meg) reklamálásért egy 5-öst. Igen, jól olvastátok, reklamálásért. Mindig is tudtam, hogy ennek a csodálatos képességemnek van haszna. :D

Végül hazaértem és a napot a semmivel múlattam el... Ez volt szombaton is jóformán. Semmi, alvás, evés, semmi.... ^^

És a vasárnapom is ilyen volt.

De lépjünk is tovább. :) Mint láthatjátok több kisebb újítást végeztem a blogon. Első körben másik zenéket tettem be. Azért hűen önmagamhoz, zongoradarabokat tettem be, de remélem nektek is tetszik. :) Lehet, hogy felvetődött bennetek a kérdés: miért ilyen szomorkásak? A válasz a következő gondolatomban rejlik: "Az a zene képes csak lenyugtatni, mely illik a hangulatodhoz." 

Nos, hát az én hangulatomhoz ezek illenek mostanában. Persze azt is megírom, hogy miért is ilyen a kedvem, de előtte lássuk a további frissítéseket röviden. :)

Jobb oldalt a "Rendszeres olvasók" és a "Blogarchívum" alatt található "Pár kedveltség (linkek)"-hez adtam még 2 linket: az egyik a Youtube (ha netán a blogról is egy kattintással el szeretnétek érni) és a verses blogom linkjét. Gondoltam, ha már páran ismerik a belülről jövő alkotásaimat, akkor ide is illene kitennem. :) Így hát ezt meg is tettem. 

Tavaly kezdtem el verseket írni, és mint azt olvashatjátok köztük, egy eléggé általános, ám mégis nagyszabású témáról szól a legtöbb: a szerelemről. 

Igen, persze, nyálas meg unalmas meg stb. habár én nem ezt tartom és nem ezen oldalát próbálom kifejezni ennek az érzésnek. Bennem a szerelem nem csak a 'tetszikésnagyonkell' érzést váltja ki. Nem csak a "rózsaszín" ködben úszkálok, nem látva se múltat, se jelent vagy jövőt. 

Épp tegnap olvasgattam SayoKo társam blogjának november 20-ai bejegyzését, melyben a szerelem általa érzékelt pusztító illetve nem pusztító hatásáról írt, érvelt. Eléggé elgondolkoztatott, meg kell, hogy valljam. 

Részben igaza van: a szerelem tényleg egy betegség, melybe már haltak bele emberek százai, s melytől kaphat ideg-összeroppanást az ember. Nekem is voltak már szellemi és lelki sötétségbe burkolózott napjaim a magány és az egyedüllét szörnyűséges érzése miatt vagy éppen a "jajjdehiányzik" miatt. 

És ahogy írta, a szerelem tényleg lehet akár egy drog is, ami függőséget okoz, felpörget, kábítottá tesz, hülyeségekre késztet.

Mindenkinek voltak már ezzel kapcsolatban tapasztalatai. 

Nos de akkor lássuk a velem való összeköttetést. 

Jelen pillanatban sem magány, sem egyedüllét, sem a "jajjdehiányzik" nem fenyeget, helyette rosszabbat kaptam: a kételyt. 

Igen, az a nyomorúságos kétely, amikor nem tudod, hogy mi van. Hát én sem tudom. Nem tudom, mit érez, mit gondol most, mi lesz a következő lépése és hogy miként akar rám tekinteni. Na meg hogy mit szeretne majd mondani, mi lesz a felelete a "Mit gondolsz most rólam?" kérdésre. 

Egyszerűen félek. Soha nem féltem még ennyire a negatívumoktól, mindig úgy álltam hozzájuk, hogy megszoktam. Ezt nem. És ezt nem lehet megszokni. Persze nem irányíthatom az érzéseit, én nem ilyen vagyok és ezt nem teheti meg senki. A legaljasabb dolog lenne ezt még csak megpróbálni is! 

Így számomra az a gusztustalan kétely marad, meg a remény egymáson civakodva... Egyik felem azért rugdos, hogy lehet még esélyem és ne adjam föl, a másik felem azzal karmolja lelkemet, hogy mi van, ha mégsem?

Habár nem vagyok olyan túl öreg, hisz csak decemberben leszek 17, de soha nem éreztem ekkora kötődést senki iránt. 

Viszont a választ még egyenlőre nem kaphatom meg. Majd valamikor szemtől-szembe, amikor eljön az ideje. 

Egyszer úgyis mindennek eljön az ideje......

Viszont mára búcsúzom, azt hiszem elég magyarázatot adtam és egy elég hosszú bejegyzést. :)

Pacsi: Vikcsike^^

Nahát nahát :)

Üdv mindenkinek!

Nos ismét egy jó nagy kimaradással kell számolnunk, de itt vagyok, nem vesztem el, spontán a történések tengere sodor a hullámos hátán. :) Ennek valamilyen szinten örülök is, meg nem is, de kiheverhetőek a negatívumok...

Azért az utolsó bejegyzés (nov. 3.) óta történt ez meg az velem. 

Például 14-én megünnepelhettük SayoKo Taichou (Kriszti) szülinapját. Kapott egy hatalmas tábla Milka csokit. Természetesen epreset, tekintve, hogy él-hal az eperért és az epres cuccokért. :)

Biztos hamar elfogyott... :)

De nem csak ez történt... Idő közben többször mozdultam ki itthonról, császkáltam a haverokkal, sütögettünk a barátokkal és miegymás... :)

Lehet, hogy kicsit hosszú lenne leírni, így nem is bátorkodom, meg nem is biztos, hogy mindenre tudnék emlékezni. :D

Így hát akkor valamennyi időre búcsúzom.

Pacsi: Vikcsike^^

Egy kis kimaradás - de megint itt :)

Ismét köszöntök Mindenkit! :)

Hát igen, szerényen másfél hét maradt ki, de akkor most hiányosságainkat pótoljuk. :]

Nos hát múlt hetem nem igazán sikerült valami fantasztikumnak. Tekintve az újabb kémia dolgozatra, a térdsérülésre és az egyéb kisebb botlásokra. Viszont a már régebben említett szombati nap a Club2-ben fantasztikusra sikeredett!! :) 

Habár a negatívumok kissé beütöttek. Kedden sikeresen ráestem a bal térdemre tornaórán. Másnap úgy döntöttem, ellátogatok a kórházba megnézetni...

Sokan mondogatják, hogy  a magyar egészségügy nem a legjobb. Hát tapasztaltam sajnos. 4 órán át kellett várnom illetve mászkálnom azért, hogy végül egy tesifelmentést és egy fáslit kapjak a lábamra. Nos, kissé érdekes.

De nem baj, szárnyaljunk tovább... :)

Most hogy már végre őszi szünet van, próbálom kiélvezni az itthonlét és a rengeteg szabadidő adta élvezeteket. 

A szombati buli után vasárnap hazaérve már ismét egy új program akadt szem elé: keddi sütögetés. Nos mondanom se kell, hogy belementem. :) Igen csak jó hangulatú összejövetel kerekedett belőle, finom húsokkal és minden mi jóval. 

Nem akarok túl nagy postot írni, egyenlőre elég ennyi. :) Mindenkinek jó pihenést kívánok és hasznos időtöltést!

Pacsi: Vikcsike^^

Hoppáhopp :)

Üdv Mindenkinek! :)

Nos hát a hamarosan írok-ra most kerül sor. :) De lássuk is  lényeget.

Naponként menve: a péntekkel kezdeném. Nem volt valami nagy szám. Rövidített órák, ünnepség, amiből konkrétan semmit nem láttam, viszont a sok pipiskedéstől begörcsölt a lábam. De túléltem. :)

A szombatom nem volt valami izgis, habár annak örültem, hogy fel tudtam menni egyik régebben látott barátnőmhöz és beszélgettünk, meg hülyültünk kicsit. Ittunk jó meleg teát, ami a hidegben különösen jól esett. :) Meg persze "gengeltünk" a faluban. Tiszta téli hangulat volt, fehér felhőkkel az égen. Már csak a hó hiányzott.

A vasárnapom kissé rémes volt. Nagytakarítás... Spontán 9 órát vett igénybe 2 szoba és 1 fürdő kitakarítása. De legalább most megvan és nem kell egy darabig. ^^

A mai napom meg leginkább fárasztó volt. Ismét írtunk kémia fakultáción, hát nem lett sikeres ez sem. De majd megjavul. :) Holnap legalább nem lesz biosz és nem fogunk dolgozatot írni. ^^

Nem akarok nagy bejegyzést írni, pont a fáradtságból adódóan, utólagos engedelmetekkel, így le is zárom ezt a 4 napot. Annyit még had mondjak el nektek, illetve meséljek, hogy nemrég találtam egy nagyon szép számot az egyik cipős webáruház kezdőlapján. Nem láttam címet, de gyönyörű dal szerintem. Énekelnek illetve zongoráznak és nagyon szép hangzást ad a kettő együtt. :) 

Talán be tudom illeszteni (persze ha összejön, akkor meghallgatás előtt ne felejtsétek kikapcsolni a lap alján menő zenét. :3)

Nem tudom mi a címe, így a kedvenc mondatomat adtam meg címként: 

I don't know why I go the way...

2 day - kétnapi összefoglaló :)

Üdv Mindenkinek! :)

Tegnap nem igazán volt már erőm postolni, de akkor ma megteszem. A tegnapi napról elég annyi szerintem, hogy nagyon fárasztó volt, spontán 8 órám volt. 11-kor még fent kuvikoltam, hogy beszélgethessek kedvenc trécspartneremmel, de nem volt online. :( 

De sebaj, mert ez a nap kárpótolt. :) 

Már jól ébredtem. A szokásos 5.00 helyett ma 6.52-kor kidugtam az orromat az ágyamból, így két órával többet aludva, nagyon jó érzés volt. :) És hogy nagyon nyugodtan, kipihenve készülhettem el, még jobb volt. Csinálhattam finom teát és jegeskávét is, amit a vonaton meg is ittam így egész napra bepörögtem. :D

Habár nem így fogyasztottam, de annak ellenére nagyon finom volt. :)

Miután vettem kaját, bebattyogtam a suliba és nagyon jó érzés volt 9-re beérni.

Egész álló nap jó kedvem volt. Bulihangulattal rendelkeztem, melyet se egy ének felelés, de még az irodalom dolgozat sem szegett meg. :P Nem lehet ma lelőni ezt a magabiztosságot. Egész nap csak partyzenéket hallgattam, minden nagyon simán ment. Mikor hazaértem, nem tudtam, mint hallgassak, de végül is Bon Jovi formájában megtaláltam a kedvemhez illő dalt. :)

Bon Jovi - Have a nice day

A nap további jó részének tekinthető a laza tesióra, az elmaradt esti kóruspróba, az itthoni pizza és a beszélgetés a kedvenc trécspartneremmel. ^^

Aminek még örülök, hogy 2 olyan lánnyal kezdtem el beszélgetni, akiket nagyon megszerettem. :) Iszonyatosan jókat beszélgetek velük. Meg is dumáltunk egy bulit jövő hét péntekre a Club2-be (Pécs). Remélem elengednek itthon. :) ^^ *-*

Viszont most búcsúzom egy időre. Ha minden összejön, akkor holnapig. :)

Pacsi: Vikkcsike^^

"Prego Giovanni Trapattoni, prego, prego!"

Üdv kedves Mindenki! :)

Általános jellemzés: egy nem rossz nap. Eddigi állás: 1 elhalasztott biosz dolgozat, egy 6 perc alatt megírt váratlan fizikadolgozat, unalmas osztályfőnöki, egy kidobóban megvert osztály tesiórán, másfél unalmas törióra plusz egy fél társadalomismeret, egy vicces földrajz fakultáció, egy kórus és egy elmaradt esti kóruspróba. ^^ 

Egy-két részlet következzék. :)

"Egy 6 perc alatt megírt váratlan fizikadolgozat"

Nos, mint neve is sugallja, nem számítottunk egész osztályos röppentyűre. :/ De jött. (But why????) És mivel nem tudtuk megcsinálni a házit, ezért hála az égnek nem abból írtunk. ^^ Az eredetileg 7 perces dolgozatot 6 perc alatt írtam meg, habár tegyük hozzá, hogy azért nem volt annyira betartva ez a 7 perc, inkább csak sarkalló jellege volt. :) De én úgy érzem, hogy jó lett...

"Egy kidobóban megvert osztály tesiórán"

Igen, a cím már jól sugallja, miről is lehet szó. 2 osztály, egy tornacsarnok, 1 időpont. Habár az óra elején a csarnok kettéválasztva működött, tekintve, hogy épp hátizom gyakorlatoztunk serényen (nekem 132 lett^^). Épp ez előtt került témában a családi körben a főcím is: "Prego Giovanni Trapattoni, prego, prego!" :) Ugyanis: mostanában bármit hallok, látok, szaglok, Kiss Ádám valamelyik poénos története ugrik be. :D Azt hiszem, ez már betegség... :P Vagy nem tudom... 

Ma éppen a szicíliai utazásáról szóló rész jutott eszemben, amelyben szerepel a főcím mondata. :)

Szicíliai élménybeszámoló ala Kiss Ádám

Szóval így tömören ennyit a címről. 

"Vicces földrajz fakultáció"

Hát nem kívánok sokat magyarázni, legyen elég annyi, hogy egy légy beült hozzánk és tanulmányozta kicsit a lemeztektonikát. Először el akartuk kapni, végül abban maradtunk, hogy ő is tanul. :D

 

Gondolom a kórust és az "egy elmaradt kóruspróbát" nem kell magyaráznom. :) így hát nagyjából ebből állt a mai napom... 

További szép estét mindenkinek! :)

Üdv: Vikcsike^^

Hullámvasút - lentről fel és vissza

Üdv kedves Mindenki! :)

Kezdjünk egy rövid értékeléssel: hétfő van, este, hideg és egy hullámvasút szerű napon estem át... Habár a hullámvasúthoz már hozzászoktam, a hétfő meg tudatos, de összességét tekintve nem állnak jól egymással. :/

És az már csak másodlagos, hogy ismét egy korán kelős hét jött el. 

Ez alól egyetlen kivétel lesz: a csütörtök. :D Végre nem kell hajnali 5-kor kidugnom az orromat az ágyból, mert ráér 7-kor is (nem lesz biosz fakt.).

Egész jól kezdődött a napom, hogy úgy mondjam. Habár hajnalban azért majdnem megfagytam az állomáson és a vonaton se volt valami meleg, de a reggeli Tesco-zás jól esett. Áve Kitti. ^^

A rosszabbik fele csak utána ért el: kikaptuk a csodálatos dolgozatot kémia fakultáción. Ki nem találjátok az iróniából: nem lett valami fényes. Egy 6.5 pontos egyest voltam képes összekaparni múlt hét hétfőn nulladikban. De az elhatározás már meg is született: minél közelebbi határidővel ki kell javítani ezt a szörnyet az e-naplóból. Mert nagyon csúnya. Sőt, katasztrofális. (Pedig azért tanultam rá, na.)

Na de haladjunk tovább az időben. :) Második órám spanyol volt, de nem volt valami nagy szám. Kezdek egyre többet tudni spanyolul, ami részben vigasztal abból kiindulva, hogy ebből a nyelvből kívánok érettségizni. ^^ Porque me quiero eso idioma. (Remélem jól írtam, azt jelenti, hogy mert szeretem ezt a nyelvet. ^^ Ha nem jól írtam, akkor elnézést mindenkitől.) 

De mivel nem volt valami nagy izgalom az órán, ezért szerintem léphetnék is tovább. 

A következő óra angol volt. Itt se volt valami nagy dolog, nem is érdekel, tehát ismét lépünk. :)

A sors akarata szerint a 4. órám matek volt. Kivételesen igencsak megnőtt a tudásom e téren, mintha felnyílt volna a szemem. :D Viccesen hangzik, de kezdem kapirgálni a dolgok lényegét... :P

Mindezek után irodalom és zenetöri volt. Ismét lépünk. :)

Egyik barátnőmmel (Pici^^) elmentünk ebédelni. Spenót révén kissé, hát, fogyókúrás volt a kaja. Magyarul nem ettem. 

Még jó, hogy volt hozzá levesként borsóleves, amit szintén nem szeretek, de a levét kiszürcsölgettem. ^^ :D

Kaja után pedig go fizika szakkör. :) Szeressük. ^^ Szerintem nem unalmas, akármennyire is szeretik ezt terjeszteni. Sőt, én speciel tökéletesen el tudok játszani pár mágnessel meg egy kis vasreszelékkel, iránytűkkel és miegymással. :) És még hasznos is. Ha nem is használja az ember a munkájában, akkor is legalább már a jövendőbeli gyermekének is tud segíteni, ha elakad az elektromágneses indukciónál. :D

Ez volt tehát a nap jó része. :) Utána indultam hazafelé. Habár Joli barátosném igencsak erősen küzdött egy közös Tesco-zásért, de a szűkös időintervallum miatt el kellett utasítanom. Ezúton is bocsi, majd legközelebb! :)

Itthon még szenvedtem egy sort a fizikaházival, ami nem nagyon jött össze, révén, hogy nem értem a feladatot. De sebaj, majd lesz valami. :)

Mára ennyi lenne, holnap ismét jelentkezem, addig is további szép napot mindenkinek! :)))

Üdv: Vikcsike^^

Első bejegyzés

Üdv Mindenki! :)

Többször próbálkoztam eddig blogok beindításával. Nem is tudom, hogy igazán miért is szeretném, de nagyon megfogott ez a blogolászás. =) Mint láthatjátok, itt van egy újabb próbálkozás. Hát reméljük, hogy összejön. 

Mint a legtöbb blogger, én is egy kis napi aktualitással kezdenék. Olvassátok szeretettel. ^^

Jól kezdve a napot, 11-kor keltem fel édes álmaimból. Olyan jó érzés volt őszintén megmondva. :D Többször is el tudnám fogadni. :) Kinéztem és gyönyörű szép idő fogadott, habár tudtam, hogy nagyon hideg van, így még az ágy nyújtotta melegben hallgattam zenét. 

Imádok zenét hallgatni. Egy napomnak legalább 10%-a zenehallgatással megy el. Szükségem is van rá, mert máskülönben nem tudnék alvás nélkül pihenni. 

Miután a nap első felére elegendő zenehallgatási mennyiségem meglett, felkukkantottam az internet világába - facebookozni. 

Hasznos dolognak tartom ezt a közösségi hálót, mert legalább tudom, hogy mi van az ismerőseimmel. Habár tény, hogy néha kissé túlzásba esik az ember és tényleg mindent kiposztolgat. -.- De hiába: még mindig nem javították meg Isten állatkertjének a kerítését. :)

Miután meghirdettem a mai takarítónapot facebookon, biológiai funkcióim elkezdtek az evésre koncentrálni. ^^ :D Így elindultam felöltözni és kajálni valamit. Finom kis szendvicset ettem, egyetlen hátulütője az agyonlisztezett kenyér volt. :S Azt a finom kenyeret miért kellett így elrontani?! :"/ De nem baj, egyszer kibírtam, legközelebb majd jobban odafigyelek. :)

R.I.P.

És végül jött a neheze: el kellett kezdenem takarítani. Még mindig nem végeztem vele, mert időközben rámjött a "blogotkészíthetnék", így megszületett ez a kis rólam szóló oldalacska. ^.^

Nos egyenlőre csak ennyit, remélem első körben megfelel a publikumnak az írásom. :) Most visszatérek kipucolandó dolgaimhoz, illetve ha ez kész, belevetem magamat a tanulás, azon belül a kémia, spanyol, angol, matematika rejtelmeibe (hát matek szempontjából bőven jut az elrejtett dolgokból :D).

További szép napot Nektek, pacsi: Vikcsike^^